Lisztfajták

Ha lisztekről van szó, számtalan csoportosítás létezik az egyes kategóriák megkülönböztetésére. De vajon mi a fő különbség az egyes fajták között?

A liszteket kategorizálhatjuk az alapján, hogy milyen gabona adja az alapot, vagy megkülönböztethetjük szemcse mérettől függően is az őrleményeket, esetleg hamutartalom szerint, hiszen az is befolyásolja azt, hogy mire tudjuk használni az adott terméket. Azért is érdemes tisztában lenni a fajtákkal, hogy a megfelelő étel készítése során azt a lisztet alkalmazzuk, amelyekkel a legjobb lesz a végeredmény.

Lisztek osztályozása

Ahhoz, hogy könnyebben megértsük, hogy melyek a legalapvetőbb különbségek az egyes lisztfajták között, érdemes kicsit jobban utánajárni, hogy mit is jelentenek az egyes osztályozási módszerek. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a csomagoláson szereplő első betű mindig a gabona fajtáját jelöli: (B) búza, (R) rozs, (D) durumbúza, (G) Graham-búza, (T) tönkölybúza. A második a szemcse méretére utal: L: apró szemcséjű finomliszt, F: fogós, FF: kétszer-fogós, FFF: háromszor-fogós - durva szemcseméretű, D: dara. A harmadik pedig egy szám, amely minél nagyobb, annál több korpa található a lisztben és annál nagyobb a jelenlévő ásványi anyagok aránya is. Például a BL 55 finomliszt korpatartalma elenyésző, míg a BL 200 teljes kiőrlésű lisztek esetében jóval több a korpát jelent.

Lisztek a táplálkozásban

Az búzából készült pékáruk nem véletlenül képezik fontos részét a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. A gabonaszem három fő részből áll össze: a héj, a magbelső és a csíra. A különböző összetevők eltérő mennyiségben vannak jelen az egyes elemekben. Míg a héj főleg cellulózból és rostokból áll, alatta találhatók a vitaminok és ásványi anyag „raktárak”. A legbelső rész pedig keményítőt és fehérjét tartalmaz. A búzafehérjét, ami a szem nagyjából 80%-át teszi ki, nevezzük gluténnak. A hagyományos feldolgozás során a búzaszemek jelentős tápanyagtartalma elvész, ezért ajánlott a teljes kiőrlésű verzió használata és az ezekből készült ételek fogyasztása, mert ezek magas arányban tartalmaznak káliumot, kalciumot, magnéziumot, valamint B és E-vitamint.

Legismertebb lisztfajták

• Búzafinomliszt: finomszemcsés, a héj részt nem tartalmazza, sütemények, pékáruk alapanyaga, valamint felhasználható rántások, habarások készítéséhez is.
• Búzakenyérliszt: a héj rész is megtalálható benne, emiatt a színe is sötétebb, általában kenyérkészítés során alkalmazzák.
• Búzarétesliszt: érdesebb tapintású, durvább szemcséjű, jól felhasználható piskóták, rétesek, gyúrt tészták, nokedli készítése során.
• Graham-búzaliszt: a búza összes részét tartalmazza, lassan felszívódó szénhidrát, gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban.
• Durumbúzaliszt: magas fehérje tartalmú, finomszemcsés őrlemény, gyakori alapanyaga tésztáknak.
• Tönkölybúza: jól hasznosítható fehérjét tartalmaz, különösen gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban.

Egyéb lisztfajták