Maracuja

A maracuját gyakran keverik össze a mangóval. Bár ízre valamennyire hasonlítanak, kinézetre azért jócskán különböznek egymástól. A trópusi területeken termő maracuja jellegzetes, aromás íze miatt igen kedvelt alapanyag a gasztronómiában.

A maracuja, vagy másnéven passiógyümölcs (passionfruit) a különleges szépségű golgotavirág termése. A világ számos pontján termesztik, főként a finom gyümölcse miatt, amely kiváló alapanyaga lehet édes ételeknek és italoknak. De nemcsak kellemes aromája, hanem kifejezetten magas vitamintartalma és a benne található ásványi anyagok miatt is érdemes időnként a fogyasztani. 

A maracuja származása

Eredetileg Dél-Amerikában őshonos növény a maracuja, ám ma már a világ számos pontján termesztik. A növények osztályozását tekintve a zárvatermők törzsén belül a golgotavirág-félék családjába tartozik. Két nagyobb csoportra osztható, mégpedig a sárga és a lila héjú maracujára. Leginkább a meleg éghajlatot kedveli, ezért a trópusi, szubtrópusi területeken található meg. Braziliából hamar átterjedt először Floridába, majd Hawaii különböző részeire is. Később aztán valamikor a 19. század során Ausztráliába is átkerült, ahol szintén megkedvelték a maracuját és nagy becsben tartják mind a mai napig.

A vitaminbomba maracuja

A maracuja egy kifejezetten egészséges gyümölcs, fogyasztása számos előnyös hatást gyakorol a szervezetre. Kifejezetten magas A, B1, B2, valamint C-vitaminban tartalma magas, ezenkívül pedig ásványi anyagokat, többek között káliumot, nátriumot is jócskán tartalmaz.  

A gyümölcs fogyasztása segíthet a vérnyomás szabályozásban, ezenkívül pedig hatásos görcsoldó is. A maracuja nyugtató hatása miatt jó stresszoldó hírében áll. A gyümölcshúsban található enzimeknek köszönhetően segíti az emésztőrendszer hatékony működését. A maracuja kifejezetten jó választás lehet diétázók számára is, ugyanis a gyümölcs alacsony zsírtartalommal rendelkezik és viszonylag kevés kalóriát tartalmaz.

Maracuja a konyhában 

A maracuját a leszedés után általában félbevágják majd a magköpenyt és az ízletes belső részét is kikanalazzák. Nagyon jellegzetes erős aromával rendelkezik, így többnyire hígítva és cukrozva fogyasztják. Készülhet belőle gyümölcslé, ízesítőként pedig joghurthoz, jégkrémhez és egyéb édes ételekhez is előszeretettel adják hozzá. A ragacsos állaga miatt zselé és szirup gyártás során is felhasználják. A gyümölcs nagyon jól illik gyümölcssalátába, de torta, fagyi vagy akár még smoothie is készülhet belőle. A kis magokat tehetjük palacsinta vagy zabkása tetejére is. 

Az érett gyümölcs onnan ismerhető fel, hogy a héja sárga és egy kissé ráncosodni kezd. Érdemes arra is odafigyelni, hogy túlságosan megérett szemeket se válaszunk, ugyanis azok már inkább savanykás ízűek. A leszedett gyümölcs hűvös helyen nagyjából két hétig tárolható.