Márton-nap

Minden év november 11. – A liba fogyasztás nép ünnepe: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik!”

Többféle népi hagyománnyal találkozhatunk Magyarországon egy évben, ahol különböző napokon megadott szokásoknak hódolnak az adott településen, hiszen ahogy minden szájhagyomány útján terjedő népmesének, úgy a hagyományoknak is megvan a kiinduló pontja. 

Szent Márton-nap

Minden év november 11-én ünnepeljük hazánkban a Márton-napot, mely a középkor legismertebb szentjéhez, Szent Márton nevéhez fűződik. Mikor Szombathely a Római Birodalom területe alá tartozott idő számításunk után 316 környékén, Szent Márton katonának állt. Úgy tartja a legenda, hogy odaadta köpenyét egy koldusnak az utcán, és még akkor megjelent neki Jézus, onnantól számítják csodatetteit, és innentől tartják a koldusok, a katonák, valamint a ló- és lúdtartó emberek védőszentjének. Tiszteletére épült Pannonhalmán a bencés apátság is, de Szent István is az ő arcát ábrázoló zászlókat használt. 

Márton-nap és a liba fogyasztás

November 11.  a római idők mezőgazdasági teendők végét jelentette, ezért készülhettek az ünnepéllyel indított pihenésre az emberek ország szerte. Viszont ez volt az utolsó nap a negyven napos böjt előtt, amikor még lehet húst enni, így valóban helye volt a nagy eseményeknek és lakomáknak. Akkoriban minden vendégségbe érkező ember libát ajándékozott a házi gazdáknak, illetve akkor ért be az újbor is, így a nap fő kellékei az ajándékba kapott, felhizlalt libák és az akkor beérő újbor, amelyet egy babona is kísért. Azt gondolták ugyanis, ha nagy bőséggel ünneplik meg a Márton-napot, amely lezárja a munkálatokat, jövő évben is ígéretes idénnyel zárnak. A szokás a libával és a borral azóta is tart.

Márton-nap a világon

A Márton-napi szokások nem csak Magyarországon népszerűek, hiszen Európán belül is kialakult néhány országban saját hozzá fűződő hagyomány. Ilyen például Belgiumban a gyermekek megajándékozása, mint nálunk Szent Miklóshoz hozzárendelt Mikulás nap. Portugáliában összegyűlnek a családok, és hatalmas ünnepséget tartanak, mint Amerikában a Hálaadás napja, de ilyen érdekesség német területeken a Márton-napi tűzgyújtás és a különböző fáklyás felvonulások, amelyeket hazánkban október 23. és március 15. emlékére szokás némely városban tartani. 

A Márton-napi menü

Mint a fent említettekben, a modern Márton-napi menük is a libát és a bort hordozzák főként. Miután eldöntötték, hogy Szent Mártont püspökké avatják, egy libaólba menekült, mert egyszerűbb életet szeretett volna élni, azonban rábukkantak, és nem tudta elkerülni. A libát így társítják nevéhez, és innen ered a fogyasztása is Márton-napon. Habár az első Márton-napi lakoma valószínűleg 1171-ben került csak megtartásra, hiszen onnan származik az első írásos nyom róla. 

Főleg a liba hátsó részét fogyasztják a mai napig, hiszen úgy tartják, az a legjobb. A hagyomány kezdetekor a papoknak is küldtek a térségen lakók, innen eredhet a püspökfalat elnevezés is.