Ttok, a koreai rizssütemény

A ttok, azaz a koreai rizssütemény fontos étel Koreában, hiszen az ősök tiszteletére tartott megemlékezések, valamint az imádságok elengedhetetlen alapételének számít.

Korea egy ősi hagyományokkal és kultúrával rendelkező ország, így a konyhájának története is régre nyúlik vissza, és világszerte méltán híres az egészséges hozzávalóiról. Sokféle sütemény és nyalánkság receptjét főzték már ki Ázsiában és sok édesség már hazánk pékségeiben és szupermarketjeiben is fellelhető. A távol-keleti népek már ősidők óta kedvelik az édességeket, amit bizonyít egy időszámításunk előtti 4. vagy 3. századból fennmaradt kínai gyűjtemény is, amiben többek között a mézes sütemény is megemlítésre kerül. Emellett Koreában nagyon közkedvelt a jellegzetesen minden étkezésnél felbukkanó rizs, mint köret, éppen ezért nem véletlen, hogy ebből a számukra fontos alapanyagból még egy édesség receptjét is összegyúrták, aminek köszönhetően a rizssütemények mára már az ázsiaiak mindennapjainak részévé váltak.

A ttok jelentése

A ttok a koreai rizssütemények megnevezése, amelyek ragacsos vagy hagyományos rizsből is készülhetnek és több mint 250 fajtájuk ismert Koreában. Többféle módszerrel is elkészíthetőek, például döngöléssel, gőzöléssel, sütéssel, sőt még főzéssel is. Az édes variációk mellett a nem édes jellegű ttok fogyasztás is nagyon gyakori, és a töltelék gyanánt is elég sok minden választható úgy, mint az azukibabból készült massza, különféle gabonafélék, magvak, mogyorófélék, zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek, sőt még ehető virágszirmok is szolgálhatnak töltelékként a rizssütihez. A Csoszon-korban a ttok elengedhetetlen étel volt a születésnapi ünnepségeken, a tiszteletet lerovó rituálék során, az esküvők és a halotti torok alkalmával, de amikor vendég érkezett a házhoz akkor is ezzel fogadták és a látogatók is általában rizssütit vittek ajándékba.

A ttok fajtái

Koreában négyféle ttokot különböztetnek meg mégpedig az édesség elkészítésének módja szerint. A gőzön főtt ttok (ccsinun ttok vagy siruttok) az egyik ilyen, ami egy speciális gőzedényben, a siruban készül, és ezt tartják mind közül a legrégebbi múltra visszatekintő ttoknak. A döngölt ttokot (cshinun ttok) a gőzön főzés után döngölődeszkán vagy egy nagy, mozsár alakú teknőben fakalapáccsal döngölik. A sült ttok (csidzsinun ttok) készítésekor a gyúrt tésztát valamilyen alakúra formálják, példának okáért kisebb palacsintaformára, majd serpenyőben olajon kisütik. A főtt ttok (szamnun ttok) esetében pedig a tésztát golyó alakúra formálják vagy másmilyen alakzatra szaggatják és forrásban lévő vízben megfőzik, majd azukibab-őrleményben megforgatják.

Hwajeon, az azáleás rizssüti

A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a virágoknak a Távol-Keleten különleges kultusza van, és a legtöbbjüket még fel is használják az ételeik, teák, sőt még a szeszes italok készítésekor is. Egy régi koreai mondás szerint „Amit megeszel, az a gyógyszered vagy a halálod” és ezt a keleti nép valóban így is gondolja és tiszteletben tartja az eféle gondolkodásmódot. A növények és egyaránt a virágok gyógyító erejét még a mai napig is hasznosítják, holott ez csak a letűnt korokban volt divatos, főként most, mikor egyre híresebb és modernebb receptek látnak napvilágot. Még mindmáig nagyon népszerű tavaszi süteményük a koreai azáleás rizssütemény, ami pedig 1849-ből származik. A ttokot az azálea szirmok felhasználásával készített, puncsnak nevezett, de tulajdonképpen a teához hasonló itallal illik még a mai napig is fogyasztani. Az édesség nassolása a tavaszi időszakhoz köthető, vagyis a holdnaptár szerinti harmadik hónap harmadik napjának beköszöntéhez, azaz a Samjitalhoz. A Samjital alkalmával régen a király és népes szolgálóserege ellátogatott a Biwon-kertbe, azaz a Titkos kertbe, hogy részt vegyenek az azálea szirmaival díszített rizssütemény elkészítésének ceremóniáján, a királyné és a kísérete pedig illatos italokat főztek virágszirmokból és gyógyító hatású növényekből. A ragadós rizsből készült sütemény könnyed és kissé dióízű volt, ami történetesen tökéletesen passzolt és kiegészítette egymást a virág szirmainak formájával, illatával és ízével, és nem mellesleg látványnak sem volt utolsó. Az azálea puncs a virág szirmaink, bogyójának, valamint méz felhasználásával készül, és jobb kísérőitalt el sem lehetne képzelni ehhez a különleges édességhez. Mielőtt azonban kedvünk támadna a desszert elkészítéséhez vagy épp a megkóstolásához, fontos tudnunk, hogy a nálunk és az Európa-szerte fellelhető azálea valamennyi fajtája mérgező hatású, éppen ezért végzetes következményei lennének, ha a megevésére vetemednénk.