Az angol ötórai tea

Az ötórai tea története mégsem tekint vissza olyan régi múltra, mint azt gondolnánk.

Ha szóba kerül London vagy Anglia valószínűleg elsőként mindenki a teázással társítja a népi hagyományokat, hiszen ez a szokás már teljesen eggyé vált az angol néppel. Ám az ötórai tea története mégsem tekint vissza olyan régi múltra, mint azt gondolnánk.

Minden országnak megvan a maga meghatározó esszenciája, azok az alapvető tulajdonságok, amelyek megadják a létezését, és amelyek egyben megkülönböztetik a többitől. Az angolok esetében ilyen a délutáni teázás, ami valójában 3-4 óra között történik, és ez tulajdonképpen egy uzsonna, ahol a szendvicsek mellé teasüteményeket is szolgálnak fel.

Az angol tea, mint társadalmi esemény

A tea egy nagyszerű találmány és egyes fajtáknak nagy szerepük van az egészségünk védelmében, mert olyan növényeket tartalmaznak, amik megóvják bizonyos szerveinket, segítik azoknak zökkenőmentes működését. Egy kutatás szerint, ha napi 2-3 csésze fekete teát megiszunk, az serkenti a szellemi aktivitásunkat és a koncentrációnkat, hozzátesz az immunrendszerünk erősítéséhez, megvéd bennünket a vírusok, baktériumok, gombák ellen vívott kemény harcunkban, és emellett aminosavakban is gazdag.

Az angolok számára a tea fogyasztása azonban nem csak egy délutáni felfrissülés, és nem is pusztán csak egészségügyi okokból vásárolt árucikk, hanem egyben egy fontos társadalmi esemény is.

Az angol tea története

A tea régen luxuscikknek számított, amit a hollandok kezdtek el Kínából importálni, és később így terjedt el Londontól kezdve, Párizson át, több európai országig. Akkortájt még csak a felső társadalmi rétegeknek állt módjában fogyasztani, majd nagyobb mennyiségben kezdték el az országokban beszállítani, ez pedig az ár csökkenéséhez vezetett, ami azt eredményezte, hogy egyre több ember engedhette meg magának a tea megvásárlását.

Az angolok eleinte gyanakodva kezelték az új, Európa szerte egyre népszerűbbé váló italt, és csupán a 17. század közepén sikerült megbarátkozniuk a gondolattal. A tea népszerűségi indexén végül Anna Russel lendített, aki úgy érezte túl sok idő telik el a korai ebéd és az igen késői vacsora között, így egy kellemes délutáni teázást iktatott be az életébe, ami mellé felszolgáltatott magának némi süteményt, és egy kevés szendvicset, ez pedig szabaddá tette az utat egy egészen új szokás kialakulásához.

A délutáni tea forradalmi hatása hamarosan az egész felső osztályt magába szippantotta, és az egészségre való jótékony hatása mellett, egy remek társadalmi eseménnyé nőtte ki magát, hiszen általa sokkal könnyebben, egyszerűbben és takarékosabban lehetett vendégül látni a barátokat, üzleti partnereket.

Milyen teát isznak az angolok?

Az angolok előszeretettel fogyasztják a karakteres ízvilágú és magas koffeintartalmú fekete teát, azok közül is a Darjeelinget, ami egy Nyugat-Britanniából származó tea. Manapság, ha szóba kerül Anglia és a teázás mindenkinek az Earl Grey tea jut szemébe, amiben bergamonttal gazdagítják a teát, ebből adódik a különleges aromája.

Egy jó angol teadélután titka tehát a következő: egy csészényi Earl Grey vagy fekete tea, mellé némi teasütemény, esetleg egy finom szendvics elfogyasztása, és természetesen az elmaradhatatlan társaság, amellyel gazdagabbá tehetjük a tásasági életünket.