Mochi, a japánok érdekes édessége

A mochi kívül sima, belül ragad. Tömör, mégis puha. Kóstold meg, de vigyázz vele!

A japánok táplálkozásáról elég eltérő vélemények születtek az eltelt évezredek során, ami alól a jellemzően újévkor fogyasztott, több ízben és színben pompázó mochi sem kivétel, amiről annak ellenére, hogy apró falatokban rágva teljesen veszélytelen, sok rémhír terjed róla.

Köztudott tény, hogy a japán konyha elég megosztó gasztronómiai elemekkel rendelkezik, az étrendünket tekintve azonban nagyon fontos számukra az egészséges étkezés, éppen ezért sok halat és zöldségeket fogyasztanak és mindig igyekeznek friss hozzávalókból elkészíteni a fogásaikat. Ez alól pedig természetesen az édességeik sem képeznek kivételt: minőségi alapanyagokat választanak és mértékletesen fogyasztják őket. A ma már hazánkban is egyre több helyen kapható mochi, különösen fontos desszert Japánban, mert ez az egyik leghíresebb édességük.

Mi az a mochi?

A mochi pontos eredete jelenleg nem ismert, azonban a mochi gyakorlatilag egy rizssütemény, ami ragacsos rizslisztből készül, úgy hogy a rizst pépes állagúra ütik, majd a kívánt formára olvasztják. Ezt a nem mindennapi édességet eredetileg a mocsicuki nevű hagyományos ceremóniára készítették, de azóta a japán újévi asztal állandó főszereplőjévé vált, noha a japánok egész évben szívesen fogyasztják.

Mivel az édességnek nagyon ragacsos állaga van, ezért Japánban komoly veszélyekkel járhat a mochi fogyasztása. Szinte minden évben van elrettentő példa arra, hogy valamilyen különleges japán édesség fulladásos halált okoz, főleg az idős korosztály rétegeiben, ezért ajánlott a fogyasztása előtt apró darabokra felvágni a mochit, hogy ezzel sokkal könnyebbé tegyük a desszert lenyelését.

Miért kell ütni a mochit?

A mochi viszonylag könnyen elkészíthető, mivel csak egy maroknyi hozzávaló hozzáadása szükséges a nyúlós massza eléréséhez. Mivel a tészta mindössze három alkotóelemből – rizsből, vízből és levegőből – épül fel, így a különlegessége az elkészítésében rejlik, a mochit ugyanis püfölni kell. Az ütés következtében elegendő mennyiségű levegő kerül a tésztába ahhoz, hogy ragacsos állagú masszát alkosson, így nyerve el a végleges, formálható textúráját.

Ez a két főt megkövetelő folyamat általában csupán két percig tart, és míg valaki kézzel, addig a másik fél egy gigantikus méretű, speciális kalapáccsal ütlegeli a tésztát. Az ütések közben vizet adnak a tésztához, hogy elkerüljék, hogy az az edény falához ragadjon. A végeredmény pedig egy puha, lágy és nyúlós finomság lesz, ami többféle ízben és színben is létezik, ám az alap mochi mindig fehér és édes vörösbabbal van töltve.

A mochi tápértéke

Egy alig gyufásdoboz nagyságú mochi tápértéke felér egy tál rizsével. A mochi glutén- és koleszterinmenetes, mivel rizslisztből készül, így az ezekre érzékenyek is nyugodtan megkóstolhatják az édességet. Egy 44 grammos darab 96 kalóriát, 1 gramm zsírt, 1 milligramm nátriumot, 22 gramm szénhidrátot, 6 gramm cukrot és 1 gramm proteint tartalmaz.

A mochi fogyasztás veszélyei

Japánban nem számít ritka esetnek, ha valaki mochi fogyasztás okán veszíti életét, de kifejezetten az idős korosztályban jellemzőek a fulladásos tünetek. A japán hatóságok minden évben figyelmeztetik a lakosságot, hogy evés előtt vágják apró darabokra a mochit, vagy kis falatokban rágják, és még egy külön weboldalt is készítettek, ahol ötleteket adnak arra vonatkozóan, hogyan lehet segíteni azokon az embereken, akiknek mégis a torkukon akad a ragacsos finomság.