A kürtőskalács

Bár az erdélyi magyarsághoz köthető az étel, több európai országban is készítenek hasonló süteményt.

Honnan ered a kürtőskalács ?

Ennek a különleges édességnek a története máig sem tisztázott teljesen. Nemcsak az eredete, neve is ugyanúgy vitatott. Annyi biztos, hogy nemcsak a magyarok kedvelik nagyon a kürtőskalácsot, hanem Erdélyben és Székelyföldön élők is, így ezt egyfajta közös találmányként tartják számon. Az első leírás, amelyben szerepel a 15. századra tehető, eszerint a tésztát csíkozva kell csavarvonalban feltekerni, majd ezután lehet kisütni. Abban viszont közös az álláspont, hogy a nevét a kürtőről kapta (olyan, mint a kémény kürtője). Régebben általában ünnepi étkezések kötelező eleme volt, mára azonban a mindennapok során is gyakran előkerül. A kürtőskalács Magyarországon a 18. században terjedt el igazán, ekkor a hazai konyha elengedhetetlen része volt. Később a polgárosodás korában a torták előtérbe kerülésével a népszerűsége csökkent. A székelyeknek köszönhetően azonban a kürtőskalács hagyománya nem tűnt el teljesen és szép lassan visszakerült a magyar köztudatba is. Mára pedig már nincs olyan hely, ahol ne árulnák ezt a különleges, henger alakú süteményt. Az általában ősszel megrendezésre kerül Kürtőskalács Fesztiválon mindenféle fajtát és ízesítésűt szabadon megkóstolhatunk.

A kürtőskalács fajtái

Az elnevezések tekintetében a Dunántúlon a botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk a legelterjedtebb, míg az ország keleti részén inkább a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezésekkel találkozhatunk leggyakrabban.

Összesen három típust különböztetünk meg:

• Az első a hagyományos vagy klasszikus változat, mely szigorúan meghatározza a hozzávalók és a borítás arányát, valamint azt is, hogy parázson sütve készülhet.
• A második kategória a vásári változat. Erre a típusra jellemző, hogy kevésbé szigorúak a betartandó előírások, így adott esetben ízlés szerint változtathatók.
• A harmadik változat már leginkább a 21. századhoz köthető. Ennek a receptje még inkább szabadon variálható, egészséges verzió készítése érdekében például búzaliszt helyett alternatív fajtából is készíthető. Ezáltal akár glutén- és tejmentes sütemény is süthető.

A már kész tészta többféle borításának köszönhetően különböző ízesítések közül választhatunk. Leggyakrabban: darált vagy aprított dió, mandula, fahéj, kakaó vagy vaníliás cukor kerül rá. Néhány éve népszerűvé vált a töltött verzió is, mely során a kész kürtős közepébe fagyit tesznek, ezzel kiváltva a tölcsért.

A kürtőskalács akár már otthon is

Bár ennek az édességnek az elkészítése időigényes, a kívül ropogós, belül puha végeredményért megéri belevágni az otthoni sütésbe.

1. A tejben feloldjuk a cukrot és hozzáadjuk az élesztőt.
2. A liszthez só és tojás kerül, majd a tejes keverékkel összeforgatjuk.
3. Ezután hozzáadjuk a vajat, dagasztjuk, majd egy órán át kelni hagyjuk.
4. A forma kialakításához segítségül hívhatunk néhány kiürült sörösdobozt, amire a csík alakban feltekerjük a tésztát.
5. Miután a csíkokat megkenjük vajjal és cukorba forgatjuk, 220 fokos sütőben kisütjük nagyjából 12-14 perc alatt.
6. Ezután az általunk kiválasztott ízesítést hozzáadva még egyszer megforgatjuk a cukros keverékben.

A kürtőskalács variációi

Manapság több helyen megjelent egy speciális megjelenési mód, mégpedig amikor fagyit tesznek a kürtőskalácsba. Így 2 édesség párosul, mert először a fagyit tudjuk megenni, utána pedig a tölcsér helyett a kürtőskalácsot fogyaszthatjuk el.