Blogger interjú: Hadarik Ritával

Hadarik Ritával a reformkonyha amazonjával, a Rita konyhája oldal és a Köles A Reformkonyha tulajdonosával beszélgettünk.

Miért lettél blogger?

A blogolással ezt követően mégsem foglalkoztam, egészen addig, amíg kicsi fiam, Máté meg nem született. Akkoriban olvasgattam egy főzős fórumot, és akkor láttam, hogy vannak úgynevezett gasztroblogok. Azt gondoltam, ilyet én is tudok csinálni. Az első oldalam más volt, csak öt éve váltottam át a jelenlegi Rita konyhája oldalra.

A reform konyha képviselője vagy, pontosan mit takar ez a táplálkozási irányzat? 

Jó kérdés, hiszen sokan sokféle képen értelmezik a reform konyhát. Egyfelől reformnak számít az én megközelítésemben az egészséges, ősi gabonák használata, a teljes értékű lisztek használata. Ugyanakkor a táplálkozásunk alapja a sok friss, és szezonális zöldség is.

Egyáltalán nem használok olyan alapanyagokat, amikben tartósítószer, ízfokozó, színezék van. Kevés cukrot használok, és egyáltalán nem főzök finomított zsiradékokkal. Fontosnak tartom a mértéktartást is.

A saját étterem az egyik legmagasabb szint, amit egy gasztroblogger elérhet. Van még ezen a területen olyan álmod ami nem teljesült?

Bár képzelegtem arról, milyen lenne, ha lenne egy saját éttermem, ez nem volt tervezett. A Köles a Reform Konyha megnyitása egy hirtelen jött ötletből ered. szintén szólva megelégeltem, hogy a blogger lét nincs úgy értékelve, ahogyan annak lennie kellene, ráadásul az elveim miatt a weboldalam kapacitásait sem tudom kihasználni.

Kellett egy munka, és lehetőleg olyan, ami maximális örömmel, lelkesedéssel tölt el, amivel értéket lehet teremteni, és mások segítségére van. Juhász Krisztina barátnőmmel két hónap alatt valósítottuk meg ezt a projektet. Igazából most látom csak, mibe vágtam a fejszémet.

Az, hogy mi számít csúcsnak, relatív. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ha jön egy lehetőség, észreveszem, és ha tudok, lecsapok rá. Most a Köles a csúcs, de hogy mit hoz még a jövő, az egyelőre rejtély.  Olyan ember vagyok, akinek kellenek az új kihívások, ezért biztos vagyok abban, hogy lesz még más is.

A fiúk nagyon aranyosan segítenek nekem a konyhában. Főként Máté, a kisebbik gyermekem mutat komolyabb érdeklődést a konyhai tevékenységek iránt. Egészen ügyesen használ konyhai eszközöket, és volt már olyan étele, itala, amivel még engem is meglepett.

Botond inkább csak azért jön be a konyhába, hogy közben megbeszéljük az élet nagy dolgait. Nagyon büszkék az anyukájukra, sokszor hízelegnek azzal, hogy az ő anyukájuk a legjobb szakács, és persze a Köles a legjobb étterem.

Az az igazság, hogy nekem nincs kedvenc éttermem. Sőt, nem is igen járok étterembe. Én valahogy kimaradtam az étterem értékelő bloggerek világából. Amíg a gyerekek picik voltak, nem is nagyon tudtam az estéimet felszabadítani, hogy eljárjak szervezett estekre, kóstolókra.

Mennyire vagy kritikus, ha étterembe mész?

Tisztaság, frissesség, autentikusság, megfelelő konyhatechnika az adott étterem típusának megfelelően. Nagyjából ezeket nézem, ha betérek egy étterembe. Tulajdonképpen az már mindegy, hogy ez egy csárda, vagy egy modern bisztró.

Erre nagyon nehéz lenne válaszolnom. Nincs kedvenc alapanyagom, de nagyon szeretem a zöldségeket. Szeretek játszani az egyes alapanyagok textúráival, az ízek kombinációival. Szeretem az egyszerű ételeket, kedvencem a lecsó, vagy a tojásos nokedli, de éppen ugyan így lázba jövök egy teljesen ’elvadult’, újhullámos étel elkészítésétől is.

Van olyan „bűnös” alapanyag, aminek te sem tudsz ellenállni?

Nincs. Kifejezetten nem vagyok édesszájú sem. A süteményeket örömmel elkészítem, de nem hoz lázba az elfogyasztásuk. Emellett nagyon mértéktartó vagyok, így többnyire kontroll alatt tartom az étkezéseimet. Ezen kívül sokat sportolok, hogy formában maradjak. Az idő megy, én sem leszek fiatalabb, legalább az egészségem, és az alkatom legyen rendben.